A légiközlekedés világát mind a mai napig egyfajta misztikum lengi körbe, sokan ezért is kíváncsiak arra, mi minden történik a háttérben. Ahogy a reptérlátogatásokon igyekszünk igazán testközelből megmutatni, hogyan működik egy nemzetközi légikikötő, mi kell ahhoz, hogy egy járat időben induljon a következő útjára, úgy az Aeroparkban is ízelítőt adunk az iparág legizgalmasabb területeiről. Számos  hatalmas, speciális repülőtéri földi jármű nemcsak testközelből tekinthető meg, hanem akár ki is próbálható. Egykori utasbeszállító autóbuszok fedélzetén repülőtéri partnereinkkel közösen olyan kiállítótereket hoztunk létre, ahol megismerhetők a repülőgépápolás és -karbantartás egyes lépései, és a légiforgalmi irányítás kulisszatitkai.

Az Aeropark története 1988. február 23-án indult, a szovjet hadsereg Déli Hadseregcsoportjától kiállítási célokra kapott Il–14T repülőgép átadóünnepségén. Itt jelentette be Veress István, a Közlekedési Múzeum főigazgatója, valamint Erdei Tamás, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) vezetője a „repülőtéri skanzen” megalapítását. Az „ős-skanzen” a repülőtér belterületén, az akkori Malév hangár mellett állt, itt tárolták a 04-es oldalszámú Il–14-est, a HA-MOA lajstromjelű Il–18-ast, valamint a HA-LBE lajstromjelű Tu–134-est is.

Az ekkor repülőgép-skanzennek nevezett kiállítás végül 1991-ben nyílt meg, a 31L futópálya síkja és a 2-es terminál közötti részen, az év októberében vontatták át új helyére az Il–14-est, a HA-MOA lajstromjelű Il–18-ast valamint a Tu–134-est, majd kiállították a Tesla leszállítóradart és vezérlőkonténerét is. A kiállított repülőgépek a Közlekedési Múzeum tulajdonába kerültek és a repülőtéri szolgálatoktól további eszközök érkeztek a gyűjteménybe. Az állagmegóvást valamint a bemutatást pedig az LRI vállalta. A 1993-tól állandó jelleggel látogatható kiállítás jelentős fejlesztésére azonban sem az LRI, sem a később abból átalakulással létrejött Budapest Airport Zrt. akkori vezetése nem tudott kellő gondot fordítani, így a tevékenység lényegében az állagmegóvásra korlátozódott.

2004-ben vette át az üzemeltetést a Ferihegy Repülőgép Emlékpark Kulturális Alapítvány. Üzemeltetésük 10 éve alatt a két legfontosabb fejlesztés volt, amikor példátlan összefogásnak köszönhetően a HA-MOG lajstromjelű Il-18 repülőgép a múzeumba érkezett, és amikor önkéntesek szervezésében és kivitelezésében az Il-14 repülőgép új festést kapott.

2014 tavaszán vette át az üzemeltetést a Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft. Már ez év nyarán jelentős fejlődés volt tapasztalható: az arculat megújult, az immár Aeropark néven működő kiállítás területe rendezésre és parkosításra került, a repülőgépek teljes külső-belső tisztítást kaptak, több földi kiszolgáló eszköz és a HA-MOG külső felújítást kapott, a korábbi toi-toi WC-k helyett színvonalas mosdóhelyiség került kialakításra, a korábbinál lényegesen nagyobb létszámú, repülés iránt elkötelezett múzeumőr-személyzet kalauzolja a látogatókat, továbbá egy repülőgép-szimulátor is megkezdte üzemelését, amely a belépődíj fejében díjmentesen használható. 2014 végén az Aeropark téliesitése is megtörtént, valamint elindult a múzeum ajándékboltja, az Aeroshop, 2015 júniusában pedig a múzeum kávézója, az AeroCafé.

A Légiközlekedési Kulturális Központ és a Budapest Airport Zrt. vezetése azon dolgozik, hogy a jövőben Európa egyik legkülönlegesebb és legmagasabb színvonalú repülőmúzeuma és légiközlekedési látogatóközpontja jöjjön létre Ferihegyen.