Az Il-18 az 1950-es években, a Szovjetunióban az Iljusin tervezőirodában kifejlesztett, négy légcsavaros gázturbinával felszerelt közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép. A típus az Aeroflot közép-hatótávolságú repülőgép iránti igénye alapján született meg, a hasonló kialakítású brit Bristol Britannia és az amerikai Lockheed L-188 Electra típusok kortársaként.

A prototípus első felszállására 1957. július 4-én került sor. Sorozatgyártása a Moszkva mellett működő 30 számú „Znamya Truda” repülőgépgyárban történt. 1957-től 1969-ig, a gyártás megszűnéséig 566, beleértve a két prototípust, repülőgép készült el. Később, átalakítás után áruszállító repülőgépként és egyéb speciális feladatkörben is alkalmazták, katonai változatai az orosz légierőnél és néhány országban a mai napig repülnek.

A Magyar Légiközlekedési Vállalat (Malév) 1960–1989 között üzemeltette a típust. Mérföldkövet jelentett a vállalat történetében az Il-18-as túlnyomásos kabinja, a megháromszorozódott utaslétszám, a korábbi lehetőségeket jelentősen meghaladó sebessége és hatótávolsága – ezekkel a repülőgépekkel a Malév már Európán kívüli célállomásokat is elért.

Az 1970-es évek elejétől a légitársaság új, sugárhajtású utasszállító repülőgépei fokozatosan kiszorították az utasforgalomból a típust, a nyolcvanas években pedig már csak teherszállító repülőgépként üzemeltek 1989-es forgalomból való kivonásukig.

A Malév által üzemeltetett repülőgépek szomorú statisztikája, hogy a nyolc darab Il-18-asból három példány szenvedett katasztrófát, egy további repülőgép pedig földi ütközés miatt nem repült többé. A maradék négy példány viszont még ma is megtekinthető különböző múzeumokban.

Az Aeropark Il-18V típusú, 147007103 gyártási számú, a HA-MOG lajstromjelű repülőgépe 1964. március 28-án érkezett Budapestre a Malév megrendelésére. A repülőgép 1964. április 2-án repült először utasforgalomban a Budapest – Moszkva – Budapest útvonalon.

Utolsó utasforgalmi útját 1978. november 3-án teljesítette, majd teherszállító géppé alakították át. 1988. október 14-én hajtómű tesztelés közben a hármas számú hajtóműve kigyulladt, de sikeresen eloltották.

A szintén az Aeroparkban látható másik Il-18-as, a HA-MOA repülőgép részegységeinek felhasználásával ugyan kijavították, ám közelgő selejtezése miatt az esemény után többet már nem repült. Összesen 36 558 levegőben töltött óra után, 1993 júniusában a Malév Oktatási Központ tanműhelye kapta meg.

2006 novemberében a repülőgép a tanműhelynél feleslegessé vált, sorsa bizonytalan lett, ezért a repülőtéri dolgozók összefogtak, hogy megmeneküljön. Ennek eredményeként a repülőgépet az Aeroparkba vontatták. A Légiközlekedési Kulturális Központ a gép festését 2014-ben felújította, majd 2020-ban megvásárolja.