A típus első gépét 1973. augusztus 9-én bocsátották ki a gyárból, 47 479 kg üres tömeggel és 49,6 KAH% súlyponthelyzettel. A berepülési programja szeptember 4-ig tartott, mely 9 felszállásból állt és ezalatt, összesen 20 óra 25 percet repült. Hazaérkezés után szeptember 12-én gyakorlórepülést, majd másnap, 1973. szeptember 13-án a típus első forgalmi útját teljesítette.

Szeptember 29-én Aladáron végezték el a Malév és a magyar repülés történetében a típus első 50 órás karbantartását. A hajtóművek  azonban nem tudták ledolgozni az engedélyezett 200 repült órát, mert meghibásodás miatt rövidesen mindhármat cserélni kellett. 1975. május 25-én kirepült a gyárba bulletines munkákra és csak az év végén, december 7-én jött haza.

1977-ben elérte az 5 000., 1981-ben a 10 000. repült óráját. 1978-79-ben az első generáljavításán átalakították B2-es változatba, ahonnan a gép már 153 fős változatban érkezett haza. A gép üres tömege 51 194 kg-ra nőtt. 1981. június 24-én a Ferihegyi leszállás után, intenzív esőben a gép kitört jobbra és legurult a futópályáról, de sikeresen visszakormányozták a betonra. 1982. október 19-én Aladár volt először a készülő új műszaki bázison, ott is az 1-es hangárban, ahol a típus szerelő dokkjainak próbái folytak.

1982. November 27-én az MA121-es járaton Leningrádból hazafelé Varsóban felszállt a gépre egy fegyveres kiskatona, aki arra akarta kényszeríteni a személyzetet, hogy repüljön Nyugat-Berlinbe vagy Bécsbe. Több utast is elengedett, majd hosszas alkudozás után a férfi átszállt egy lengyel An-24-es gépbe, ahol elfogták. Az eseményről szóló epizódunk itt érhető el.  Aladár volt az első Tu-154-es induló gép a 2-es terminál utasforgalmi próbáján 1985. November 24-én. 1991 Szeptemberébn a 18 éves gépet átépítették teherszállítóvá és növelték az élettartamát 21 évre, ekkor került a gép oldalára a “Cargo” felirat. Utolsó útjára június 6-án indult, Budapestről Tashkentbe vitt élő állatot, csirkét és 8-án érkezett haza.

A forgalomból kivont repülőgép a Készenléti Rendőrség tulajdonába került, levontatták a repültőtér kerítése mellé, ahol gyakorlatokra használták. Innen 2014 tavaszán, hosszú kutató- és előkészítő munka után a Légiközlekedési Kulturális Központ birtokába került a már évek óta használaton kívül lévő repülőgé, és fel lett vontatva az Aeroplex of Central Europe és a Lufthansa Technik  műszaki előterek közötti füves területre, hogy megkezdődhessenek a felújítási munkálatok. Ezek hamarosan félbemaradtak, miután az LKK üzemeltetésébe került át a Ferihegyi Repülőmúzeum, így minden erőforrás ennek felfuttatására irányult. Az LKK 2018-ban jutott el arra a szintre, hogy az immár Aeropark névre átkeresztelt múzeum Közép-Európa egyik vezető légiközlekedési látogatóközpontjává fejlesztése után és a kerek évforduló okán ismét előtérbe kerüljön a projekt.