Let L-410 UVP-E
HA-LAF

l410
HA-LAF

Az L-410 Turbolet rövid hatótávolságú légcsavaros gázturbinás repülőgép, melyet a csehszlovákiai, később csehországi Kunovicében gyártottak. Gyártását a Szovjetunió összeomlása után szüneteltették, napjainkban pedig az azóta magántulajdonba került üzem komoly gazdasági nehézségeivel küzdve a típus modernizált változatával próbál ismételten bekerülni a nemzetközi piacra.

A volt Csehszlovákia középső részén, a morvaországi Kunovicében 1936-ban húzták fel a repülőtér első épületét, amelyben az akkori AVIA repülőgépgyár saját gépeinek javítását kezdte el. A második világháború alatt a megszálló németek végezték repülőgépeik javítását, majd háború befejezését követően számos legendás és sikeres csehszlovák repülőgép gyártása folyt az üzemben. Ebből a tevékenységből fejlődött ki a cseh repülőgépipar egyik zászlóshajója, a Let Kunovice gyár.

Az ötvenes évek végén a Szovjetunió új igénnyel jelentkezett: az akkor már több mint 10 éves An–2 helyett légcsavaros gázturbinás, tíz-tizenkét utast befogadó regionális repülőgépet szeretett volna üzembe állítani. A hatvanas években megfelelő hajtóművek beszerzése mellett elkezdődött az új repülőgép tervezése, amely először az L–400 típusnevet kapta. 1968-ban kezdték el gyártani az első három prototípust. Az OK–60 lajstromjelű, 001 gyári számú XL–410 prototípus első repülése 1969-ben történt. A kísérleti repülések befejeztével a repülőgép az L-410 Turbolet típusmegnevezést kapta.

Megfelelő csehszlovák gyártású hajtómű hiányában a repülőgépet a kanadai Pratt & Whittney PT6A–27 hajtóművekkel szerelték fel. 1973-ban végre elkészült a csehszlovák fejlesztésű Walter M601 légcsavaros gázturbinás hajtómű, és ettől kezdve – a szovjet tapasztalatok alapján végrehajtott apróbb módosításokat is végrehajtva – az L-410M, MA ésMU típusjelű repülőgépek már ezzel a hajtóművel repültek. A szovjet felhasználó a nagy mennyiségű repülőgép üzemeltetése során rengeteg tapasztalatot is szerzett, így folyamatosan küldte a gyártónak fejlesztési igényeit.

Ezen igényeket figyelembe véve a gyár már komolyabb változtatásokat végrehajtva – szinte új repülőgépet létrehozva – 1979-től az L-410UVP típust kezdte gyártani (UVP = Укороченные Взлёт и Посадка = Short Take-Off and Landing (STOL) = Rövid fel- és leszállótáv).

A 80-as évek elején a repülésben is nagyobb hangsúlyt kapott a gazdaságos működés. A tervezők elkezdték a típus fejlesztését, modernizálását, megnövelték az utaslétszámot, hatótávolságot, a maximális felszállótömeget, többtollú légcsavar alkalmazásával csökkentették a külső és belső zajt, megnövelték a hajtóművek üzemidejét, korszerűsítették a műszereket, berendezéseket és egyéb más fejlesztéseket végeztek. Ez a modernizált típus lett az L-410UVP-E, amelynek első repülése 1984-ben történt meg.

Az L-410 különböző változataiból a mai napig közel 1200 darab épült, melyek legnagyobb része a Szovjetunióba került, de üzemelnek Turboletek Európa több országában, Afrikában, Ázsiában, Del-Amerikában, sőt egy L-410 rövid ideig amerikai lajstromjellel is repült az Egyesült Államokban. Magyar lajstromban összesen 29 db L-410-es volt, különböző változatokban (AF, UVP, FG, UVP-E). Ezekből 2 gyakorlatilag külföldön üzemelt, 2 katasztrófát szenvedett és megsemmisült, a többi repülőgép bérleti szerződése lejártával visszakerült tulajdonosához, külföldre adták el, illetve két magyar tulajdonú repülőgép (közöttük a kiállított példány) már nem üzemel. Ma már csak egy „négytízes” repül, Kaposújlakon ejtőernyősöket dob 4000 méteres magasságból.

Az Aeroparkban kiállított, HA-LAF lajstromjelű repülőgép gép L-410UVP-E8A változat, gyártási száma 902518, 1990-ben készült, Légialkalmassági bizonyítványát 1991. január 14-én adták ki. Egy magyar vállalkozás egy üzlete utáni ellentételezésként három L–410UVP-E típusú repülőgépet kapott fizetségül. Mivel a társaság egyáltalán nem foglalkozott repüléssel, ezt a repülőgépet már a gyártás ideje alatt eladta a NAWA Air Transport-nak, majd az Aviaexpress Légiközlekedési és Szolgáltató Kft.-hez került. Innen jutott, az akkor a Ferihegyi repülőteret üzembentartó Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságnak (LRI) a tulajdonába, amely a repülőgépet légi kalibrálási célra kívánta felhasználni. Felszerelték a szükséges kalibráló berendezésekkel és a BASe, azaz Budapest Aircraft Service Kft üzemeltetésében Magyarországon és számos környező országban végezte sikerrel a repülőterek leszállító berendezéseinek műszeres beméréseit.

2010-ben egy leszállása során megsérült, és mire kijavították volna, a piaci helyzet változása a repülőgéppel végzett munkarepülések csökkenését is magával hozta. A repülőgép sokáig a repülőtér területén állt, majd a tulajdonos Budapest Airport Zrt 2015-ben a Légiközlekedési Kulturális Központ számára kiállítási tárgynak átadta.

Hossz / Length: 14,42 m
Fesztáv / Wingspar: 19,98 m
Magasság / Height: 5,97 m
Szárnyfelület / Wing area: 34,86 m2
Üres tömeg / Empty weight: 4 200 kg
Maximális felszállótömeg / Maximum takeoff weight: 6 000 kg
Utasférőhely / Capacity: 19 fő
Hajtómű / Powerplant: General Electric H80-200 2 x 597 kW
Utazósebesség / Cruising speed: 405 km/h
Utazómagasság / Cruising altitude: 1500 - 3 000 m
Hatótávolság / Range: 510 - 1000 km
https://aeropark.hu/wp-content/uploads/2023/02/logo.svg

E-mail cím:
info@aeropark.hu

Telefonszám:
+36 1 700 1777

Nyitvatartás:
A folyamatosan frissülő nyitvatartás itt érhető el!

Üzemeltető:
Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft.

Székhely: 1185 Budapest, BUD Nemzetközi Repülőtér
Levelezési cím: 1675 Budapest, Pf. 174.
Adószám: 22910653-2-43
Cégjegyzékszám: 01-09-944347
Bankszámlaszám: 10101360-03379200-01003004
IBAN: HU50-1010-1360-0337-9200-0100-3004
Swift: BUDAHUHB

Tömegközlekedés:
Tömegközlekedéssel a Kőbánya-Kispestről induló 200E autóbusszal a 2-es terminálig kell utazni, ott fennmaradva a buszon az első megállónál (“Repülőmúzeum”) leszállni. Innen a táblával jelzett járdán kb. 350 métert sétálva érhető el a bejárat. A belvárosból, a Deák térről 20 percenként indul a 100E gyorsjárat, amely egyedi tarifával ugyan, de gyorsan és kényelmesen közelíti meg a Liszt Ferenc Repülőtér 2. Terminálját. Innen le is sétálhatunk a kijelölt járdán az Aeroparkba, de a gyalogutat lerövidíthetjük, ha a 2. Terminál megállóban átszállunk a 200E buszra, amellyel az első megálló a Repülőmúzeum.

Megközelítés, parkolás autóval és különjárati autóbusszal:
A 2-es terminál felé vezető bekötőúton a körforgalmat a 4. kijáraton kell elhagyni; ezután nem szabad letérni jobbra (mert ez a fizetős parkolók bejárata), hanem egyenesen továbbhajtva lehet eljutni a bejárathoz.

A parkolás az Aeropark saját parkolójában, kizárólag látogatóink számára, aznapra érvényes, megváltott múzeumi belépőjeggyel ingyenes. Mindenki másnak 50.000,-Ft díjat kell fizetni. Az Aeropark parkolója a múzeum nyitvatartási idején kívül zárva van.

Reptérlátogatásra saját busszal érkező csoportok különjárati buszai szintén díjmentesen vehetik igénybe a parkolót a csoport reptérlátogatás túrája és múzeumi tartózkodása idejére. Különjárati buszok a 4., 5. és 6. buszparkolóba állhatnak be, személygépkocsik számára murvás parkoló van kijelölve a buszparkoló mögött.

Sütihasználat

Weboldalunkon különböző sütiket (cookie-kat) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a lehető legjobb felhasználói élményt tudjuk nyújtani. További információt az adatkezelési tájékoztatónkban talál.