Képes volt akár füves pályán is landolni, közel 40 utast szállított, és olyan útvonalakat tudott egy szakaszban lerepülni, amire a Li-2-es nem volt alkalmas. Az 50-es évek végén érkeztek meg az Il-14-esek a Malév flottájába részben a Szovjetunióból, részben az NDK-ból. Az utazósebesség már meghaladta a 300 km/órát. Az utasok kényelme érdekében további ablakokat vágtak a törzsön, a kabint pedig szalonszerűen rendezték be.

De miért volt különleges típus az Il-14-es? Miért szereltek egy plexikupolát a pilótafülke fölé? És hogyan keveredett a Déli-sarkra a Malév egyik repülőgépe a 80-as évek végén? Erről is mesél Zsaludek Endre repüléstörténeti kutató sorozatunk első részében. 📽 🎞 Szerkesztő: Kránitz Balázs