A ferihegyi repülőtér több, mint hétévtizedes történetében sokféle repülőgéptípus megfordult a légikikötőben – köztük a világ legnagyobbjai – de magyar hidroplán május 11-én gördült be először az 1-es Terminál előtti betonra. Az Aeroexpress amfíbiája, amely vízről és szárazföldről is képes üzemelni egy különleges programra érkezett.
A Közlekedéstudományi Egyesület által meghirdetett országos programsorozathoz, A Közlekedési Kultúra Napjához az Aeropark repülőmúzeum, az Aeroexpress légitársaság és a BASe Airlines is csatlakozott, így ezen a napon több száz gyermek és felnőtt kerülhetett igazán közel a repüléshez. A légitársaság hangára előtt kiállított Embraer 120-as utasszállító repülőgéphez, és a Cessna 206-os amfíbiához folyamatosan érkeztek a reptérlátogató csoportok.
Az Aeropark által szervezett fedélzet titkai program keretében a látogatókat Darida Tamás, és Széchey Márton oktatókapitány, valamint Szombati Zsuzsanna légiutas-kísérő avatta be abba, hogyan dolgoznak a személyzet tagjai ezeken a repülőgépeken, milyen út vezet a pilótafülkéig, milyen „láthatatlan” feladataik vannak a pilótáknak és a stewardesseknek a fedélzeten. A szakemberek bemutatták a repülőgépek egyes rendszereit, a pilótafülkéket, és a típusok sajátosságait.
Az Aeroexpress márkanév idén 100 éves, hiszen 1923-ban ezen a néven kezdte meg működését az a légitársaság, amely a Duna Gellérthegy előtti szakaszáról felszállva a Balatonra és Bécsbe szállította az utasokat – emelte ki Somogyi-Tóth Dániel, a légitársaság alapítója. A cég tavaly kezdte működését, hogy a BASe Airlins-szal együttműködésben olyan Kárpát-medencei célállomásokra indítson Embraer 120-asokkal teljesített járatokat, melyek autóval vagy vonattal nehézkesen megközelíthetők. Az Aeroexpress Regional jelenleg heti négy járatpárt üzemeltet Budapest és Kolozsvár között. A másik kiemelt cél, hogy Magyarországon ismét meghonosodjon a vízirepülés. Tavaly indult el az az előkészítő fázis, amely során a hidroplánnal több száz órányi tesztrepülést hajtottak végre a Duna adonyi szakaszán, valamint a Balaton három pontján. A Cessna 206 amfíbia azóta a hazai repülőnapok egyik főszereplője lett.
A hidroplán történelmi jelentőségű ferihegyi leszállásához egy másik évforduló is kapcsolódott. Ezen a napon ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az Aeroparkot üzemeltető és a ferihegyi, valamint a debreceni repülőtérlátogatásokat bonyolító Légiközlekedési Kulturális Központ, amelynek célja, hogy minél sokrétűbben mutassa be a repülés és a repülőterek világát, a légiközlekedési iparág működését az érdeklődőknek, valamint értékmentő munkát végezzen, hogy a magyar aviatikában meghatározó szerepet játszó repülőgéptípusok és a repülőtérhez ezer szálon kötődő földi járművek fennmaradjanak az utókor számára. Az Aeropark repülőmúzeum tavaly 100 ezer látogatót fogadott, a túravezetők pedig több mint ezer reptéri túrán közel 30 ezer embernek mutatták meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, a kulisszák mögött.
Ezen a napon interaktív, speciális repülőtéri túrák keretében egy Embraer 120-as utasszállító repülőgép fedélzetén mutatjuk meg, hogyan dolgoznak a pilóták, milyen láthatatlan feladataik vannak a légiutas-kísérőknek, hogyan készítenek elő egy járatot. A látogatók emellett testközelből tekinthetik meg az Aeroexpress Cessna amfíbiáját, amely hosszú szünetet követően tavaly elsőként hajtott végre leszállást és számos tesztrepülést a Dunán és a Balatonon.
Május 11-én az Aeroparkban is rendhagyó programok egész sorával várjuk a diákcsoportokat, az érdeklődő látogatókat. Pilóták mesélnek arról, milyen út vezet egy nagy utasszállító pilótafülkéjéig, mennyit változott a repülés világa és a repülésbiztonság az elmúlt 30-40 évben. A ferihegyi repülőmúzeum légiutas-kísérői pedig mindenkit beavatnak abba, hogy milyen váratlan helyzetekkel kell szembenéznie olykor-olykor a személyzetek tagjainak, és mi az elvárható viselkedési kultúra egy utasszállító fedélzetén.
Az országos programról:
„Legyünk társak a közlekedésben, a közlekedésért, úton, vízen, sínen, levegőben! Legyen minden nap a kulturált közlekedés napja!” A közlekedési kultúra ugyanis létező fogalom, amelynek kialakítása és elmélyítése nemzeti ügy. Ennek felismerése vezetett oda, hogy a szaktárca és társszervezetei a civilekkel karöltve 2015. május 11-én kezdeményezték „A KÖZLEKEDÉSI KULTÚRA NAPJA” című esemény megtartását., melyet az óta minden évben megtartanak. Részletek az országos eseményekről itt: https://www.akozlekedesikulturanapja.hu
Közel évszázados kihagyás után idén februárban a Dunán, júniusban pedig a Balaton vizén landolt számos alkalommal az Aeroexpress Cessna 206 típusú hidroplánja az első tesztek elvégzése céljából, melyek a repülés speciális területének újrateremtésében történelmi lépésnek számítanak. A Dunán Adony és Lórév, a Balatonon pedig Keszthely, Balatonlelle és Alsóörs térségében folytak a próbarepülések – a légügyi és hajózási hatóság szakembereinek jelenlétében –, amiket hosszas tervezés és engedélyezési folyamat előzött meg.
Somogyi-Tóth Dániel, az Aeroexpress alapítója a társaság közleményében kiemeli: a vízirepülés az aviatika egyik legkülönlegesebb területe, mely Európában igazi reneszánszát éli. Az olasz Comói-tavi és skandináv évszázados üzemek mellett az utóbbi időben Lengyelország és Németország tavain indult újra a hidroplánrepülés, idén pedig már másodszorra landoltak Montenegró édesvizein a Nemzetközi Vízirepülő Regattán résztvevő kétéltű repülőgépek. Jelentősége többszörös: a repülés és hajózás együttes élményét jelentő turisztikai attrakciótól a taxirepülésekig számos területén teremt értéket, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy számos katasztrófavédelmi területen a leghatékonyabb eljárások alapját szintén a hidroplánrepülés jelenti. A regionális fellendülést jól jelzi az is, hogy a vízirepülésre jogosító magyarországi pilótaengedélyek száma az elmúlt években megtöbbszöröződött, mely a közeli Észak-olasz és lengyel képzések népszerűségének köszönhető.
Széchey Márton oktatókapitány, a projekt repülési vezetője hangsúlyozta, a hidroplánok a világon mindenhol részei és partnerei a természetnek, annak is köszönhetően, hogy egy négyzetméter fejlesztési vagy építési területet sem kérnek belőle. Ez az itthon évtizedek óta először jelentkező tudás pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy manapság, amikor a természetben előforduló tüzek adják Földünk széndioxid-kibocsátásának egyre jelentősebb részét, legyen esélyünk a jövőben önálló, légi tűzoltási képesség felépítésében – emelte ki a szakember. Hozzátette: „Hazánk értékeinek lehető legkülönlegesebb módon való bemutatása bizonyosan fokozza az ország versenyképességét a kiélezett turisztikai piacon, különösen, ha a főszezonon és a már amúgy is túlterhelt helyszíneken kívül tervezünk új attrakciókat, de emellett az ifjúság számára is szeretnénk példával szolgálni a természet és a repülés szeretetéről, ezért a fiatal és a már tapasztalt pilóták képzése is kiemelt feladatunk lehet a közeljövőben.”
A befektetői kör képviseletében Házas Gábor elmondta: a lezárult előzetes magyarországi tesztek kizárólag magántőke bevonásával valósulhattak meg, ezzel is szolgálva a magyar repülés fejlődését, sokszínűbbé válását, a hazai képességek gazdagodását. A vízimentőként is dolgozó szakember a tesztek hajózási oldalát is irányította, amelynek során bebizonyosodott, hogy a Cessna hidroplán vízi manőverezőképessége kiválóan illeszkedik a hajózási feltételekhez, biztonságos együttműködést garantálva a vízi közlekedésben résztvevőkkel.
Az Aeroexpress közleménye szerint jelenleg szakmai beszámolót készítenek az érintett hatóságok számára, amelyet a különböző hajózási és környezetvédelmi szervezetekkel, sportszövetségekkel történő egyeztetések követnek. Ezután újabb tesztek következhetnek a magyar vizeken, melynek különös aktualitást adhat az is, hogy a – hidroplánokkal indult – magyar közforgalmú nemzetközi repülés 100. évfordulója 2023-ban esedékes, melynek méltó ünneplésére is készülnek.
Az Aeroexpress emellett a sok beérkező érdeklődésre tekintettel a gyakran ismételt kérdésekre vonatkozó válaszsort állított össze, amelyet mindenki megtalál a társaság https://www.aeroexpress.hu/ weboldalán. Olyan, a nagyközönséget foglalkoztató témákról esik itt szó, mint például a strandolókat vagy vízi sportolókat befolyásoló tényezők, de szó esik a horgászokkal, vitorlázókkal történő együttműködésről, a környezetet és élővilágot érő hatásokról is.
Az Aeroexpress Cessna 206 típusú gépe délelőtt a Hévíz-Balaton, sármelléki repülőtérről szállt fel, a szél és a hullámok miatt kis késéssel, majd többször megközelítette az erre a célra kialakított pályát. A teszt ugyanazt a célt szolgálta, mint a februári, dunai próbák: hogy a vízirepülés ismét meghonosodjon a magyarországi vizeken. Holnap Balatonlellén folytatódik a tesztrepülés.
A Cessna 206 kissé szeles, felhős időben, 11 óra után jelent meg a Keszthelyi-öböl felett, hogy tesztrepülést hajtson végre a Balatonon. Széchey Márton Airbus-oktatókapitány a megközelítést gyakorolta, a tavi fel- és leszállásokat, a kis- és nagysebességű vízi manővereket. A szeles időjárás lehetővé tette, hogy szinte tükörsima vízfelületen, vagy épp kisebb hullámokon, erősebb szélben is üzemelhessen a repülőgép. A tesztrepülést a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és ÖTE kisgéphajókkal biztosította a Keszthelyi-öbölben, ahol a hatóságok egy kb. 1,5 négyzetkilométernyi, köralakú pályatestet jelöltek ki a feladatra, így a gép az aktuális széliránynak megfelelő irányból szállhatott le a Balatonra.
Vízirepülés a Balatonon – múlt és jövő
Az I. világháború során 1916-ban jelentek meg először a vízirepülőgépek a Balatonon, amikor az olasz frontra induló repülőcsónakok Keszthelynél végeztek közbenső leszállást. Itt a személyzetek megpihentek, benzint, olajat vételeztek, esetleg apróbb javításokat is végezhettek mielőtt nekivágtak a Triesztig tartó, légvonalban mintegy 400 km-es távnak. A világháború után a keszthelyi vízirepülő bázis 1920-ig létezett, de repülőgépek nélkül.
1923 nyarán a nagyközönség számára is elérhetővé váltak a hidroplánok: a menetrendszerű külföldi járatok mellett beindultak a Budapest-Balaton közötti taxi-repülések is. Az első Budapestről Siófokra június 29-én indult. A tó fölötti körrepülések Siófokról felszállva Almádi-Füred-Keszthely-Földvár érintésével Siófokon fejeződtek be. A Dunáról felszálló hidroplánok a biztonságot jelentő 1000 m-es magasságba emelkedtek, hogy esetleges motorleállás vagy más okból való kényszerleszállás esetén legyen elég idejük elérni a Velencei tavat, vagy a Balaton keleti végét. Az útvonalon a repülőgépek a jobbra hajts elvét követték és 1924-ben a hatóságok lefektették légi közlekedés rendészeti szabályait és a szükséges tudnivalókat 10 pontban fogalmazták meg. Ebben többek között szó van az útlevelekkel, a légi felségjoggal, a légiközlekedéssel, a tilalmi övezetekkel, a látványos repülésekkel, a mutatványokkal, de még a vízirepülőgépekkel kapcsolatos, valamint a kényszerleszállás esetén követendő szabályokról is.
A második világháborút követően a múlt homályába veszett a vízirepülés, az Aeroexpress célja, hogy feltámassza azt. Az ehhez szükséges remélt törvényi szabályozáshoz sokat segítenek a keszthelyihez hasonló tesztrepülések, a szakhatóságok bevonásával.
A start-up céget 2021-ben Somogyi-Tóth Dániel karmester-orgonaművész, az Aeropark Repülőmúzeumot működtető Légiközlekedési Kulturális Központ alapítója és unokatestvére, Széchey Márton Airbus-oktatókapitány hozta létre régi barátjukkal, Marozsi Lászlóval. Később Simon Martin kapitány is csatlakozott hozzájuk, aki a bőnyi repülőtér vezetőjeként és kisgépes üzemeltetési szakemberként új lendületet adott a tervezésnek.
2019-ben Széchey kapitány vízirepülőgépre jogosító szakszolgálati engedélyt szerzett Lengyelországban. Igazi lendületet azonban a COVID-19 lezárások alatti leállások hozták el a csapat számára. 2020-ban gőzerővel indult meg az üzleti tervezés és a potenciális partnerek keresése. Több ígéretes, majd a várható gazdasági veszteségek ismeretében visszavonuló befektető után hirtelen új irányt vett az ügy, amikor Somogyi-Tóth Dániel 2021. áprilisában kapcsolatba került Házas Gáborral, akinek nagyapja Endresz György, az Aeroexpress Rt. főpilótájának barátja volt. Kiderült, hogy Gábornak szintén gyerekkori álmáról van szó és a Svájcban élő Dinka Lajossal, az Awenta Vertriebs GmbH értékesítési vezetőjével a pandémia előtt hasonló üzleti tervezést végeztek. A speciális repülőgépet Norvégiából sikerült beszerezni, amely végül az elmúlt év nyarán érkezett meg Magyarországra. Az Aeroexpress közölte: a gyönyörű folyók és tavak országaként hazánk alkalmas lehet arra, hogy a repülés talán legelbűvölőbb formájának, a vízirepülésnek igazi otthona legyen, ezért a társaság célja, hogy Magyarország a vízirepülés regionális központja legyen a jövőben.
