A 90-es évek közepe: évek óta repülnek a Malévnél a Boeing 737-200-asok, és érkeznek a Classic 737-esek, de már jelen van a szélestörzsű Boeing 767-es is a flottában, amelyek a transzatlanti és a távol-keleti járatokat teljesítik. Javában tartott a légitársaságnál a flottamodernizáció és az átállás a nyugati típusokra. A cég 1998-ban elköszönt a “Kistuskóktól”, a Tu-134-esektől, és már előtte látszott, hogy nem repülnek túl sokáig a “Nagyvasak” sem.

Közel három évtizeden át voltak jelen a Nagyvasak a Malév életében. Az első Tu-154-es, LCAaladár 1973-ban érkezett meg Ferihegyre, és egyből forgalomba is állították, először a Budapest-Moszkva útvonalon.  A cég összesen tizennyolc Tu-154-est üzemeltetett a kétezres évek elejéig. Az LCN volt az a repülőgép, ami március 29-én utoljára repült a menetrendszerű forgalomban: a reggeli Budapest-Prága-Budapest járatra osztották be. A következő napon pedig jöttek a ferihegyi búcsúkörök. Két alkalommal szállt fel a Tu-154-es flotta egyik legfiatalabb tagja fedélzetén meghívott vendégekkel, a Malév dolgozóival, és olyan emberekkel, akiknek életében meghatározó szerepet játszott ez a repülőgép.

Ezt írta a Népszava a légitársaság életében fontos mérföldkőnek számító eseményről:

Holnap szállnak fel utoljára a Malév Tupoljev 154-esei. A főként charterrepülésre használt öt orosz légi járművet leselejtezték, mivel nem felelnek meg az Európai Unió (EU) április elsején életbe lépő új szabványainak, átalakításuk pedig súlyos dollármilliókba kerülne. Erre azonban nincs pénze a mintegy tízmilliárd forintos évi veszteséggel küszködő, alultőkésített nemzeti légitársaságnak. A Népszava információi szerint a régi gépek értékesítése jól halad, a társaság több hazai és külföldi érdeklődővel is tárgyal. A Malév szerint április közepére már gazdát cserélhetnek a Tupoljevek. Úgy tudjuk, az eladásokból mintegy félmilliárd forint bevételre számítanak. Az orosz repülőgépeknek egyébként az a fő bajuk, hogy nem felelnek meg az uniós zajszintszabványoknak és környezetvédelmi előírásoknak. Egy korábbi EU-irányelv értelmében a zajos gépek 2003-2004-ben már le sem szállhatnak a tagországok területén, áprilistól pedig “fájdalomdíjat” kell fizetni minden landolásért. A Malév négy, viszonylag fiatal Boeing-737-est lízingel majd. Ezek közül az első már februárban megérkezett, s a bérbeadók nyárra meghozzák a többit is.

Népszava (2001.03.28.)

Ferihegyen egyedülálló módon két Nagyvas is fennmaradt az utókornak. Az egyik LCAaladár, amely szolgálatba állásának 45. évfordulójára – a széleskörű reptéri összefogásnak köszönhetően – visszanyerte régi külsejét, és két hajtóművet is kapott. A másik pedig az Aeroparkban látható LCGéza, amelyik az első forgalomból kivont repülőgép volt a 90-es évek első felében.

Az évforduló alkalmából készült az Aeropark új filmje, amelyben Horváth Sádnor, a típus utolsó főpilótája mesél ezekről az évekről.

Lilla és a Napoleon Boulevard fénykorát a nyolcvanas-kilencvenes években élte. Sikereiket jól jellemzi, hogy négy év alatt összesen 1 millió hanghordozót adtak el. A Szállj velem óta közismert az énekesnő rendkívüli vonzódása a repülés világához. Dalszövegekben, klipekben is állandóan visszatér a téma. Lilla már hőlégballonból is ugrott, vitorlázott, sokat repült Cessnával, helikopterrel, s az is előfordult, hogy ejtőernyővel landolt koncertje helyszínén. Ő volt a Jet-Stream kisgépes légitársaság háziasszonya, s az is megtörtént, hogy koncertet rögtönzött egy utasszállító fedélzetén, de az is, hogy zenekara repüléstől rettegő tagját támogatta egy kis lélekmelegítővel. Vele beszélget a repülős kalandokról a VIP Váró következő adásában Markovits Ferenc. Fotók: Csorba Márta

Hallgasd itt:

Vagy itt:

Li-2-esek és Il-14-esek. A nagyobb vidéki repülőterek állandó látogatói voltak ezek évtizedeken át, amíg a belföldi járatokat teljesítették. 75 évvel ezelőtt kezdődött meg a magyar polgári repülés újjászervezése, és 1946 márciusának végén létrejött a Malév jogelődje a Maszovlet, amelynek flottájában ott voltak a Po-2-esek is. Az első belföldi járatok 1946 őszén szálltak fel, az egyik Debrecen, a másik Szombathely felé.

Forrás: Fortepan
Forrás: Fortepan
Forrás: Fortepan

A gépek nemcsak az utasokat vitték, hanem gyakran a friss árut a budapesti piacokra, vagy a vidéki gyárak különféle termékeit a fővárosba. Mai szemmel nézve érdekes, hogy éveken át az 1950-ben átadott Ferihegy jószerivel csak belföldi forgalmat bonyolított, miután a Maszovlet átköltözött ide Budaörsről.

A belföldi repülés az 50-es évek végén, 60-as évek elején élte egyik fénykorát. Addigra a járatok már Győrt, Zalaegerszeget, Pécset, Miskolcot, Békéscsabát és Szegedet is érintették. Sőt nyaranta siófoki járatok is közlekedtek. 1960-ra pedig korszerű fogadó épületeket, terminálokat építettek a vidéki reptereken, például Szombathelyen és Debrecenben a Malév utasai számára.

A belföldi repülés nem volt drága. Egy rendelet előírta, hogy a repülőjegy egy elsőosztályú vonatjegy áránál legfeljebb 25 százalékkal kerülhet többe. Erre azért volt lehetőség, mert az állam jelentős mértékben támogatta a belföldi repülést.

Ezeken a járatokon sokáig csak hajózószemélyzet teljesített szolgálatot, utaskísérők nem dolgoztak a fedélzeten. 1954-ben közlekedett a legtöbb körjárat az országban. Voltak napok, amikor délelőtt és délután is két-két repülőgép érintette a vidéki nagyvárosokat.

A Malév 1961-ben végleg búcsút intett a Li-2-eseknek, a belföldi járatok egyre inkább háttérbe szorultak. Érdekesség, hogy a légierőnél még közel 15 évig szolgált ez a típus.  Először a miskolci, a nyíregyházi, a kaposvári, győri, szombathelyi és zalaegerszegi járat szűnt meg. Aztán amikor a 60-as évek végén a légitársaság kivonta a forgalomból az Il-14-eseket, az utolsó belföldi járatok is leálltak. Legtovább a Budapest-Pécs és a Budapest-Debrecen üzemelt. A Malév 1969 tavaszától már a nyereségesebb nemzetközi útvonalakra koncentrált. Ekkor még előfordultak Malév-járatok Debrecenben, de már egyre ritkábban.

A Malév ’75 kapcsán az Aeropark külön sorozatot indított Youtube-csatornáján. A filmek itt találhatók:

Egy kisgépről bepillanthatunk Washington ma már tiltott légterébe, megtudjuk, hogy lehet az Emirátusokból hazarepültetni egy jacuzzit, és azt is, hogy a kosarasok miért cipelik föl játszó cipőiket, mezüket a fedélzetre. A VIP Váró következő adásában vele beszélget Markovits Ferenc.

Hallgasd itt:

A korábbi adásokat itt találod: