A 90-es évek közepe: évek óta repülnek a Malévnél a Boeing 737-200-asok, és érkeznek a Classic 737-esek, de már jelen van a szélestörzsű Boeing 767-es is a flottában, amelyek a transzatlanti és a távol-keleti járatokat teljesítik. Javában tartott a légitársaságnál a flottamodernizáció és az átállás a nyugati típusokra. A cég 1998-ban elköszönt a “Kistuskóktól”, a Tu-134-esektől, és már előtte látszott, hogy nem repülnek túl sokáig a “Nagyvasak” sem.

Közel három évtizeden át voltak jelen a Nagyvasak a Malév életében. Az első Tu-154-es, LCAaladár 1973-ban érkezett meg Ferihegyre, és egyből forgalomba is állították, először a Budapest-Moszkva útvonalon.  A cég összesen tizennyolc Tu-154-est üzemeltetett a kétezres évek elejéig. Az LCN volt az a repülőgép, ami március 29-én utoljára repült a menetrendszerű forgalomban: a reggeli Budapest-Prága-Budapest járatra osztották be. A következő napon pedig jöttek a ferihegyi búcsúkörök. Két alkalommal szállt fel a Tu-154-es flotta egyik legfiatalabb tagja fedélzetén meghívott vendégekkel, a Malév dolgozóival, és olyan emberekkel, akiknek életében meghatározó szerepet játszott ez a repülőgép.

Ezt írta a Népszava a légitársaság életében fontos mérföldkőnek számító eseményről:

Holnap szállnak fel utoljára a Malév Tupoljev 154-esei. A főként charterrepülésre használt öt orosz légi járművet leselejtezték, mivel nem felelnek meg az Európai Unió (EU) április elsején életbe lépő új szabványainak, átalakításuk pedig súlyos dollármilliókba kerülne. Erre azonban nincs pénze a mintegy tízmilliárd forintos évi veszteséggel küszködő, alultőkésített nemzeti légitársaságnak. A Népszava információi szerint a régi gépek értékesítése jól halad, a társaság több hazai és külföldi érdeklődővel is tárgyal. A Malév szerint április közepére már gazdát cserélhetnek a Tupoljevek. Úgy tudjuk, az eladásokból mintegy félmilliárd forint bevételre számítanak. Az orosz repülőgépeknek egyébként az a fő bajuk, hogy nem felelnek meg az uniós zajszintszabványoknak és környezetvédelmi előírásoknak. Egy korábbi EU-irányelv értelmében a zajos gépek 2003-2004-ben már le sem szállhatnak a tagországok területén, áprilistól pedig “fájdalomdíjat” kell fizetni minden landolásért. A Malév négy, viszonylag fiatal Boeing-737-est lízingel majd. Ezek közül az első már februárban megérkezett, s a bérbeadók nyárra meghozzák a többit is.

Népszava (2001.03.28.)

Ferihegyen egyedülálló módon két Nagyvas is fennmaradt az utókornak. Az egyik LCAaladár, amely szolgálatba állásának 45. évfordulójára – a széleskörű reptéri összefogásnak köszönhetően – visszanyerte régi külsejét, és két hajtóművet is kapott. A másik pedig az Aeroparkban látható LCGéza, amelyik az első forgalomból kivont repülőgép volt a 90-es évek első felében.

Az évforduló alkalmából készült az Aeropark új filmje, amelyben Horváth Sádnor, a típus utolsó főpilótája mesél ezekről az évekről.

Lilla és a Napoleon Boulevard fénykorát a nyolcvanas-kilencvenes években élte. Sikereiket jól jellemzi, hogy négy év alatt összesen 1 millió hanghordozót adtak el. A Szállj velem óta közismert az énekesnő rendkívüli vonzódása a repülés világához. Dalszövegekben, klipekben is állandóan visszatér a téma. Lilla már hőlégballonból is ugrott, vitorlázott, sokat repült Cessnával, helikopterrel, s az is előfordult, hogy ejtőernyővel landolt koncertje helyszínén. Ő volt a Jet-Stream kisgépes légitársaság háziasszonya, s az is megtörtént, hogy koncertet rögtönzött egy utasszállító fedélzetén, de az is, hogy zenekara repüléstől rettegő tagját támogatta egy kis lélekmelegítővel. Vele beszélget a repülős kalandokról a VIP Váró következő adásában Markovits Ferenc. Fotók: Csorba Márta

Hallgasd itt:

Vagy itt:

Li-2-esek és Il-14-esek. A nagyobb vidéki repülőterek állandó látogatói voltak ezek évtizedeken át, amíg a belföldi járatokat teljesítették. 75 évvel ezelőtt kezdődött meg a magyar polgári repülés újjászervezése, és 1946 márciusának végén létrejött a Malév jogelődje a Maszovlet, amelynek flottájában ott voltak a Po-2-esek is. Az első belföldi járatok 1946 őszén szálltak fel, az egyik Debrecen, a másik Szombathely felé.

Forrás: Fortepan
Forrás: Fortepan
Forrás: Fortepan

A gépek nemcsak az utasokat vitték, hanem gyakran a friss árut a budapesti piacokra, vagy a vidéki gyárak különféle termékeit a fővárosba. Mai szemmel nézve érdekes, hogy éveken át az 1950-ben átadott Ferihegy jószerivel csak belföldi forgalmat bonyolított, miután a Maszovlet átköltözött ide Budaörsről.

A belföldi repülés az 50-es évek végén, 60-as évek elején élte egyik fénykorát. Addigra a járatok már Győrt, Zalaegerszeget, Pécset, Miskolcot, Békéscsabát és Szegedet is érintették. Sőt nyaranta siófoki járatok is közlekedtek. 1960-ra pedig korszerű fogadó épületeket, terminálokat építettek a vidéki reptereken, például Szombathelyen és Debrecenben a Malév utasai számára.

A belföldi repülés nem volt drága. Egy rendelet előírta, hogy a repülőjegy egy elsőosztályú vonatjegy áránál legfeljebb 25 százalékkal kerülhet többe. Erre azért volt lehetőség, mert az állam jelentős mértékben támogatta a belföldi repülést.

Ezeken a járatokon sokáig csak hajózószemélyzet teljesített szolgálatot, utaskísérők nem dolgoztak a fedélzeten. 1954-ben közlekedett a legtöbb körjárat az országban. Voltak napok, amikor délelőtt és délután is két-két repülőgép érintette a vidéki nagyvárosokat.

A Malév 1961-ben végleg búcsút intett a Li-2-eseknek, a belföldi járatok egyre inkább háttérbe szorultak. Érdekesség, hogy a légierőnél még közel 15 évig szolgált ez a típus.  Először a miskolci, a nyíregyházi, a kaposvári, győri, szombathelyi és zalaegerszegi járat szűnt meg. Aztán amikor a 60-as évek végén a légitársaság kivonta a forgalomból az Il-14-eseket, az utolsó belföldi járatok is leálltak. Legtovább a Budapest-Pécs és a Budapest-Debrecen üzemelt. A Malév 1969 tavaszától már a nyereségesebb nemzetközi útvonalakra koncentrált. Ekkor még előfordultak Malév-járatok Debrecenben, de már egyre ritkábban.

A Malév ’75 kapcsán az Aeropark külön sorozatot indított Youtube-csatornáján. A filmek itt találhatók:

Egy kisgépről bepillanthatunk Washington ma már tiltott légterébe, megtudjuk, hogy lehet az Emirátusokból hazarepültetni egy jacuzzit, és azt is, hogy a kosarasok miért cipelik föl játszó cipőiket, mezüket a fedélzetre. A VIP Váró következő adásában vele beszélget Markovits Ferenc.

Hallgasd itt:

A korábbi adásokat itt találod:

A VIP váróban, az Aeropark podcast sorozatában ezúttal főleg az USA belföldi repülési viszonyairól beszélgetek Krisztával, aki sok évig élt az Államokban. Rengeteg tapasztalatot gyűjtött a tengerentúli és az Amerikán belüli légi utazásról, ami ma már neki annyira megszokott, mint mondjuk nekünk az InterCityvel vonatozni.

Először 18 évesen repülte át az Óceánt, mert Kaliforniában babysitter állást kapott egy évre. Bár az extrém sportok nagy rajongója, ám a zuhanós erőpróbákat vagy a turbulenciát nagyon nem szereti. Lelkesedni tud viszont például egy kétszintes Jumbo kényelméért, de leginkább mégis a turistaosztályt preferálja. Markáns véleménye van az iparosított repülés nem mindig barátságos körülményeiről, de már ő is alig várja, hogy ismét útra kelhessen. Sajátmagát reptéri logisztikában, úti csomagolásban nem tartja túl jónak, de az évek múlásával azért ez is sokat javult. Több egykori Malévessel is jóban van, nagyra tartja még mindig működő összetartásukat, hivatástudatukat. Markovits Ferenc

Hallgasd itt a Spotify-on

A VIP váró 3. podcastjában az iho.hu repülési rovata szerkesztőjével, Márványi Péterrel beszélgetek. A néhai Magyar Rádió sok évtizedig volt közös munkahelyünk, de két különböző szerkesztőségben dolgoztunk. A Bródyban közismert volt Péter repülésmániája, az, hogy minden fontos repülős eseményen, új típus avatásán, légitalálkozón ott volt, Európa, és sokszor a világ bármely pontján is történjen az.

Egészen kis gyerekként szeretett bele a vitorlázás világába, hogy később a „Foltos Hiéna” kitüntető címet kiharcolva újságíróként repülhessen szinte a létező összes kis- és nagygépen. Repült mezőgazdasági és gázvezeték vizsgáló Pilátussal, a Malév teljes flottájával, de Boeing 747-sel, katonai gépekkel, helikopterekkel is. Kiváló „virtuális pilóta” lett egy angliai kiképző szimulátorban. A Tv-Híradó egykori operatőr-pilótájával. Edelényi Gáborral számos rádiós-tévés interjút vettek föl egy régi katonai helikopter fedélzetén, amely több évig a tévé gépeként is szolgált. Elképesztő mennyiségű légi élményének most csak kis töredékét osztja meg velünk. Podcastunk egy larnacai gépeltérítés izgalmas történetével kezdődik, a riporter csak ritkán hallható nézőpontjából. Markovits Ferenc

Hallgasd itt a Spotify-on!

Fotó: Horváth Judit

Az Örkény Színház tagja kiváló színházi, filmes, rádiós szerepei mellett rengeteget szinkronizál. Ő a magyar hangja például Jason Stathamnek a Feláldozhatókban és a Szállítóban, a Hegyi doktorban pedig Martin Grubernek. Szerencsére sok hangjátékban dolgozhattunk együtt.

Attila fut, kerékpározik, motorozik, kajakozik és sokféle szerkezettel repült már, ami képes legyőzni a gravitációt. Jelenleg egy kisgépes tanfolyam hallgatója, amely a COVID miatt félbeszakadt, de korábban 15 ejtőernyős ugrást is végrehajtott. Vitorlázó-, motoros gépes és ejtőernyős kalandok mellett a méltatlanul mellőzött mezőgazdasági repülők is képbe kerülnek egy felolvasás kapcsán. Tavaly Attilával vettem föl öt részes sorozatot a felvidéki Dobos László Földindulás című regényéből. A történet a második világháború után, Szlovákiában játszódik, az egyik főszereplő maga az író, a másik pedig egy meglehetősen zárkózott mezőgazdasági pilóta, aki korábban vadászgépen repült.

S hogy a színház se maradjon ki, podcastunk azzal az egyedülálló előadással indul, amelyben Attila „fizetett” terroristaként először a Tháliában, majd egy Malév gép fedélzetén, útban Larnaca felé is nagyot alakított a Csillagszóróban.

Markovits Ferenc

Fotó: Horváth Judit
Forrás: IHO
Vámos Miklós

A repülés számára meglehetősen rutinszerű dolog, kiérlelt légi filozófiáját is megismerjük. A podcastból sok más mellett kiderül, hogy Berki Tamás jazz énekessel, és Gergely Ágnessel a hatvanas években ők voltak a Gerilla nevű pol-beat együttes. Egyik számukat, az Elment a repülőt is felidézzük, s az is kiderül, hogy egy koppenhágai átszállásnál a Gerillák miért késték le a csatlakozó járatot. Ha Miklós ma gépre ül, akkor a repülőtéren gyakran várják „Mr. Vamós” feliratú táblával, s az őt fuvarozó különjáratú autóval. Egy előadókörútján így abszolvált például két nap alatt négy német várost. Az író egyébként kiképzett légidesszantos, de végül lemaradt a kiskatonákért érkező honvédségi helikopterről. Markovits Ferenc beszélget Vámos Miklóssal, a VIP Váró első adásában.

A “VIP váróban” neves művészek, sportolók, tudósok, orvosok, közéleti szereplők, civilek és persze repülősök mesélnek légi utazásaikról, izgalmas, vicces vagy egyszerűen csak érdekes vitorlázó, kis- és nagygépes, helikopteres történeteikről. Szó esik majd ejtőernyőzésről, külföldi légitársaságok, más kultúrák repülési specialitásairól, szakértőinktől pedig régi- és új gépek építéséről is. Sorozat ötletgazdája Markovits Ferenc rádió szerkesztő-rendező.

Megismerhetitek az interjúalany repülési filozófiáját – akár szereti, akár nem a röpködést-, félelmeit, érzelmeit, első repülése történetét. Előfordulhat idevágó naplójegyzet, regény, krimi, légifotó, videó, film-, repülős színházi előadás és története.

Kíváncsiak vagyunk a fedélzeten átélt vészhelyzetekre, turbulenciára, renitens utas leszerelésére, egészségügyi, műszaki vészhelyzetre, szerencsésen túlélt balesetre, netán gépeltérítésre is. Sokaknak tűnt már el a csomagja, mások sétarepülésekre, pilóta iskolákba fizetnek be. Nagy repüléstörténeti pillanatok, óceánrepülések, híres régi- és mai tervezők sem maradhatnak ki. Mint ahogy a katonai mezőgazdasági repülők, légimentők sem. Szigorúan szubjektív repülési történetek és ami mögöttük van – némi repüléstudománnyal.

Minden pénteken új adással jön a VIP váró, keressétek az Aeropark honlapján, Facebook oldalainkon és a Spotify-on!

Markovits Ferenc, a VIP váró szerkesztője

Az első epizód vendége Vámos Miklós, író.

Repülésrajongó, leendő pilóta van a családban és a baráti társaságodban? Maradandó élményt szereznél nekik vagy magadnak? Válassz az Aeropark különleges élményprogramjai közül!

Airbus A320Neo szimulátor

Elkészült az Aeropark új Airbus A320Neo szimulátora, ahol kipróbálhatod, hogyan dolgoznak a pilóták a világ egyik legmodernebb repülőgépén. Ismerkedj meg a repülőgép rendszereivel, próbáld ki, milyen amikor kézzel vezetik a 189 férőhelyes repülőgépet, és nézd meg, mit tudnak a típus számítógépei. Valósághű környezet, részletgazdag megjelenítés, segítőkész operátorok.

Válassz programcsomagjaink közül (60-120 perces). Ferihegyi iskolakörözéstől kezdve, dunai áthúzáson, útvonalrepülésen, extrém repülőtereken történő landolásokon át, a vészhelyzetek gyakorlásáig bármit kérhetsz!

VIP reptérlátogatás oldtimer reptéri autóval (BUD)

Irány a repülőtér – oldtimer járműveinkkel! Magad szabnád meg az útirányt, vagy táborozzunk le valahol fotózni? Mindennél jobban érdekel a repülőgépek földi kiszolgálása, vagy a futópálya mellett töltenél egy fél délutánt? Ha jobban szeretnél egy kötetlen programot, ahol akár magad, akár szűk baráti köröd, akár családod venne részt egy reptérlátogatáson, dedikált sofőrrel és idegenvezetővel, idegen látogatók nélkül, válaszd a VIP reptérlátogatást! 3 órát eltöltünk a repülőtér kerítésén belül, és arra megyünk, amerre szeretnétek. Eltölthetjük az egész időt a forgalmi előtéren, letáborozhatunk a futópálya mellett, a pályavégen, vagy csak kereshetünk egy remek fotópozíciót valahol, ahol a legjobb rálátás van a forgalom sűrűjére.

Nosztalgiarepülés Li-2-essel

Gyere velünk egy Budapest feletti sétarepülésre a világ egyetlen Liszunov Li-2 repülőgépével! Felszállás Ferihegyről, a műemlék 1-es terminálról! Hogy fokozzuk az időutazás élményét, a terminál és a repülőgép között a Malév Faros Ikarus 55-ös autóbuszon is utazhatsz. A Li-2-es a ferihegyi felszállást követően érinti a Duna vonalát, a Citadella környékét, a belvárost, majd visszatér a repülőtérre A 2021-es nosztalgiarepülések tervezett időpontjai: március 27-28, július 10-11, október 2-3. A Li-2 volt a második világháború utáni magyar polgári légiközlekedés első repülőgépe: a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság (MASZOVLET) 1946-ban ezzel a típussal indította be előbb belföldi, majd nemzetközi járatait.

Nagygépes élménycsomagok az Aeroparkban

HÁROM JÁRMŰ – TRIPLA ÉLMÉNY – Rajongsz a repülőtéri monstrumokért? Kipróbálnád, milyen egy közel 40 tonnás repülőtéri tűzoltóautóval hasítani? Megnéznéd, hogyan működik egy olyan repülőgépvontató, amivel 80-100 tonnás repülőket szoktak hátratolni? Beülnél egy repülőtéri oldtimerbe? Akkor ez a Te programod! Próbáld ki az Aeropark monstrumait! 

Körözz Simbával, a repülőtéri tűzoltóautóval. Ülj be sofőrünk mellé, vagy mássz fel a vízágyúhoz, kezeld te a szirénát! Éld át, milyen, amikor felbőg a V12-es motor és közel 40 tonna lódul meg alattad, miközben te olyan magason ülsz, mint a Tu-154-es pilótafülkéje. A tűzoltóautó után jöhet a repülőgépvontató. Sofőrünkkel bepattantok az emelhető vezetőfülkébe, és megmutatjuk, hogyan működik egy pushback tractor. Levezetésként az általad választott reptéri oldtimer autónkkal (“Follow me” Wartburg, Malév Zsiguli, rendőrségi Lada) megyünk el egy körre a repülőtér környékén.

Reptérlátogatás Ferihegyen és Debrecenben

Látvány, élmény, ismeretterjesztés a repülőtér kulisszái mögött, testközelben a légiközlekedés titokzatos világa. 2021-ben már nemcsak Ferihegyen, hanem Debrecenben is indulnak a szervezett reptérlátogatások. Európa számos nemzetközi repülőterén kínálnak hasonló programokat, a budapesti és debreceni azért számít egyedülállónak, mert a látogatócsoport több alkalommal kiszáll a muzeális értékű Malév Ikarus autóbuszból a gurulóutak, futópályák, állóhelyek közelében. Szakavatott túravezetőink nemcsak a látványt kommentálják, hanem igyekeznek átfogó képet adni a polgári repülés jelenéről.

Testközelből mutatjuk meg, mi történik a járatok meglehetősen rövid, 30 perces fordulóidejében, hogyan készítenek fel ennyi idő alatt egy 180 férőhelyes repülőgépet a következő útra. Munkatársaink részletesen mesélnek arról, hogy mi történik a fedélzeten a repülés egyes fázisaiban, kinek, hogyan dolgoznak a repüléstájékoztatók és légiforgalmi irányítók a toronyban és az irányítóközpontban.